Az emberek többsége úgy gondolkozik, hogy a fiatalokat kevesebb testi és lelki betegség fenyegeti, mint a felnőtt korosztályt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azonban most felnyitotta a világ szemét. Bármilyen hihetetlennek tűnik, de évente több százezer értelmetlen haláleset lenne megelőzhető, ha az egészségügyi szervezetek nagyobb hangsúlyt fektetnének a tinédzserek orvosi ellátására, célzott megsegítésére és a megelőzésre.
Nem így tervezték, de a nemzetközi rockzenei színtér egyik legjobban várt idei eseménye, a Coldplay új albuma szövegeiben és zenei értelemben egyaránt kapcsolódik az énekes Chris Martin magánéleti válságához, a Gwyneth Paltrow színésznőtől történő válásához. Ghost Stories (Szellemtörténetek) címmel Nagy-Britanniában a Parlophone kiadónál, az Egyesült Államokban az Atlantic Recordsnál jelent meg a 21. század egyik legsikeresebb rock-csapatának új stúdióalbuma. A lemez a napokban jött ki és máris csúcsokat döntöget: akárcsak a zenekar eddigi valamennyi anyaga.
Amióta világ a világ, a nő, az anya a család energiaközpontja. Belőle merít erőt a férfi és a gyerek(ek). Ha az anya jól van, az egész család jól van. A férfinak ott a nő, akire bármikor számíthat, akiből energiát meríthet, a gyereknek pedig ott a legfőbb támasz az anya. Az anyák azok, akik dolgoznak, viszik a háztartást, ők azok, akik emlékeznek, mikor van a szülői, ki milyen bogyókat kell beszedjen, hol van a kis piros autó a gyerekszobában. Hétvégén pedig az egész heti hajtás, rohanás után, végre lehet mosni, főzni, takarítani. De mi történik, ha nincs miből adni, mert lemerülnek a tartalékok?
Hiába kutatják évtizedek óta, a generalizált szorongásos betegség pontos oka egyelőre ismeretlen. Meghatározhatóak azonban olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak a rendellenesség kialakulásához. Szorongáskor a szervezet olyan hormonokat juttat a véráramba, amelyek felkészítik az embert a fenyegetettségre való reagálásra. Szakemberek ezt nevezik Cannon-féle vészreakciónak. Ha a szorongás túlmegy egy bizonyos határon, ez a reakció szinte folyamatosan fennáll a szervezetben, még akkor is amikor látszólag nyugodtak vagyunk.
Hosszan tartó felmérés alapján a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatói megállapították, hogy nem a munka mennyisége zavar igazán minket a munkahelyünkön. Sokkal inkább az igazságosság és a tisztelet alacsony mértékétől szenvedünk, a kiugróan sok nálunk a szekálás, valamint a lelki terror. Egyéni szinten stressztűrőbbé kell válnunk, a szervezeteknek pedig sokkal inkább oda kell figyelnie az ilyen jellegű problémákra. A magyar munkavállalók sokkal jobban szenvednek a gyors munkatempótól, mint a munka mennyiségétől. Eszerint a dolgozók csaknem 40 százaléka érzi, hogy lelki terrornak van kitéve a munkahelyén.
Nincs az életnek olyan területe, ahol ne követnénk el kisebb-nagyobb hibákat, és ez alól természetesen a párkapcsolat sem kivétel. Vannak azonban olyan tipikus ballépések, amelyeket elkerülhetünk, ha tudatosan felvértezzük magunkat ellenük. A kapcsolatainkon belül meg kell élnünk néha a kicsi elválásokat, különben kirekesztjük a változást (és a változatosságot) az életünkből, és bezárjuk egymást. Nem baj, ha olykor-olykor mindkét fél kint van az individuális szférájában: ettől ők még összetartoznak.
Egy felmérés szerint a nyugdíjasok a depresszióra 40 százalékkal nagyobb eséllyel számíthatnak, mint hasonló korú, ám még dolgozó társaik. A nyugdíjazás utáni első heteket az idősek többsége még afféle megérdemelt pihenésként éli meg. A hónapok múlásával azonban egyre gyakrabban tör rájuk a „feleslegessé válás” érzése. Ez elsősorban abban jelenik meg, hogy úgy érzik, mind szociálisan, mind anyagilag egyre inkább a társadalom peremére sodródnak. Az aktív életformából „kiszorulás” veszteségérzetét tovább súlyosbíthatja, hogy ezzel együtt gyakran a fizikai mobilitás is csökken.
Amikor betegek leszünk, sokszor halljuk, hogy betegségeink mögött valamilyen lelki eredetű dolog áll. Az állítást sokszor nehéz elfogadni, de az igazság az, hogy ez az esetek jelentős részében pontosan így van. A dolog persze nem új keletű, évszázadokkal ezelőtt, és a világ bizonyos pontjain ma is, nagyon is tisztában voltunk/vannak a fenti állítás igazságtartalmával. A nyugatinak nevezett orvoslás időközben másfelé kanyarodott. Ennek köszönhetően a fizikai, anyagi oldal került fókuszpontba, de mostanában ismét teret kap a lelki, pszichológiai háttér vizsgálata. Persze ehhez alaposan meg kell változtatni, az eddig megszokott sztereotípiákat.
A táplálkozás mindig központi kérdése volt az emberiségnek. Ennyit azonban, mint manapság, talán soha nem beszéltek róla. Az étkezés nem csak mint mindennapi szükséglet kerül szóba, hanem a mit, mennyit és hogyan, meg a mikor kérdése is központi fontosságú lett. És nem véletlenül. Hiszen az étkezési szokások, a táplálék helyes megválasztása, minősége és mennyisége nem csupán a létfenntartás része, fontos feltétele, hanem egy sor betegség kockázatának is okozója, életünk megrövidítője is lehet. Evészavarokról már Hippokratész korában is tudtak, az anorexia és a bulimia nem volt ismeretlen a korai századokban sem.
A gyerekek különböző fejlődési szakaszában különböző játékokra van szükségük. A változatosság és a játékok formáinak és tartalmának fokozatos gazdagítása elősegíti a szociális, fizikai és kognitív fejlődést egyaránt. A gyerekek a játék által ismerkednek környezetükkel, a világban zajló eseményekkel, a tárgyak különféle tulajdonságaival és a közösségi élettel. Segítségével szinte észrevétlenül tanulnak és fejlődnek, miközben mindez még élményt is nyújt a számukra. Pár hetes korukban a babák még egy csörgővel is hosszasan eljátszanak, később azonban, fejlődésüknek megfelelően egyre bonyolultabb és változatosabb játékokra lesz szükségük.
Számtalan testi - lelki tényező befolyásolja, mikor szabadulhatunk meg végre a pelenkáktól, s hogyan viszonyulnak a gyerekek a bilihez. A szobatisztaság felé vezető úton az egyik első lépés, hogy a kicsi észrevegye, megérezze az ingert. Ez kétéves kor előtt ritkán teljesül, ezért teljesen fölösleges ennél korábbi időszakban bilire száműzni a gyerkőcöt. Mi tekintünk normális folyamatnak? Ha a gyerek másfél és három éves kora között megválik a pelenkától, és képes visszatartani szükségleteit, amíg el nem ér a vécére.
Találkozót tartottak az európai ökumenikus tanácsok főtitkárai Amszterdamban, ezen a magyar szervezet is képviseltette magát. - Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára elmondta: a keddtől péntekig tartó hollandiai tanácskozáson 16 európai ökumenikus tanács főtitkára vett részt. Beszámoltak arról, milyen változások történtek tavaly óta a szervezetükben, valamint elemezték az egyház és az állam kapcsolatát. Utóbbiból kiderült, hogy az állam több országban nemcsak az egyházakat, hanem az ökumenikus tanácsokat is támogatja.