A boldogságérzetért az agyban főleg a szerotonin nevű neurotranszmitter felelős. Intenzívebben jelen van, ha szeretünk, és ha szeretnek. Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára két éve azzal a mottóval indította útjára az első boldogság napot, hogy amikor egy közös jóért teszünk, mi magunk is gazdagodunk. Sokan, sokféleképpen próbálták már meghatározni a boldogságot, illetve kedvező élettani hatását is. A kihívás és az újdonság kulcselemei a boldogságnak. Az agy szinte kívánja a meglepetést, a váratlant. Azok az emberek, akik ismeretlen helyekre utaznak, és új dolgokat tesznek, azok a hibák ellenére is boldogabbak, mint azok, akik a rég begyakorolt, ismerős tevékenységeket végzik hibátlanul.

Hiába kutatják évtizedek óta, a generalizált szorongásos betegség pontos oka egyelőre ismeretlen. Meghatározhatóak azonban olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak a rendellenesség kialakulásához. Szorongáskor a szervezet olyan hormonokat juttat a véráramba, amelyek felkészítik az embert a fenyegetettségre való reagálásra. Szakemberek ezt nevezik Cannon-féle vészreakciónak. Ha a szorongás túlmegy egy bizonyos határon, ez a reakció szinte folyamatosan fennáll a szervezetben, még akkor is amikor látszólag nyugodtak vagyunk.

A táplálkozás mindig központi kérdése volt az emberiségnek. Ennyit azonban, mint manapság, talán soha nem beszéltek róla. Az étkezés nem csak mint mindennapi szükséglet kerül szóba, hanem a mit, mennyit és hogyan, meg a mikor kérdése is központi fontosságú lett. És nem véletlenül. Hiszen az étkezési szokások, a táplálék helyes megválasztása, minősége és mennyisége nem csupán a létfenntartás része, fontos feltétele, hanem egy sor betegség kockázatának is okozója, életünk megrövidítője is lehet. Evészavarokról már Hippokratész korában is tudtak, az anorexia és a bulimia nem volt ismeretlen a korai századokban sem.

Testünk állapotát rendkívüli mértékben befolyásolja pszichénk pillanatnyi állapota. Ahogyan stresszes életmódunk a vérnyomástól kezdve a vércukorszinten keresztül oly sok mindent képes befolyásolni, úgy lehet kihatással a mozgásrendszerünkre is. Ennek következményeként elsősorban hátunkon biztosan érezzük a mindennapok megterhelő következményét. Ilyenek az elmerevedett, görcsös izmok és a fájdalmas mozdulatok. A Nyugat- ausztráliai Orvosi Kutatóintézet (WAIMR) munkatársai kimutatták, hogy a depresszió és a hátfájdalom egy olyan ördögi kört hoznak létre, amiben a két rendellenesség egymást erősíti.

Sok gyerek szenved az agresszív szülők magatartásától. Ennek sokszor testi jelei is vannak, de sokkal mélyebb nyomot hagynak a lélekben. A testben ennek következtében felnőttkorban is krónikus gyulladás jelei figyelhetők meg, adták hírül amerikai és brit kutatók az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában megjelent tanulmányukban. A mobbing nemcsak a lelki, de a fizikai egészséget is érinti. Ezek legjellemzőbb fajtái az alvási zavarok, fej- és hasfájás, de betegségekre való fokozott érzékenységet okozhat.