Az emberek többsége legszívesebben azonnal menekülne, ha ki kell állnia az emberek elé. Az ismeretlenekkel való beszélgetés gondolata is megijeszti. Rengeteg dolgot tehetünk azonban azért, hogy legyőzzük a félénkségünket. Egy probléma megoldásához előbb mindig az okot kell felfedni. Miért is félénk valaki? Mitől fél, ha kapcsolatot vagy beszélgetést kell kezdeményezni? Fél, hogy egy feladatot nem tud jól teljesíteni? A legegyszerűbb megoldás találni egy mantrát, amit ismételgetni tud: “Meg tudom csinálni”.

Napjaink fiataljainak egyik – szomorú –, de sajnos igaz megállapítása, hogy aki nincs fent valamelyik közösségi oldalon, az tulajdonképpen nem is létezik. Ma már egy kamasznak elképzelhetetlen az élet internet és közösségi oldalak nélkül, ráadásul az okostelefonok világa elhozta a mobil internetezés lehetőségét, vagyis bárhol és bármikor csatlakozhatnak a hálóra, és beszélgethetnek barátaikkal, megoszthatnak, illetve lájkolhatnak fényképeket és kiírásokat. Volt olyan tanár, aki percekig csodálkozott, hogy amikor az iskolából elindultak haza a gyerekek, úgy váltak el egymástól: ha hazaértél, csetelünk. A tanár pedig nem értette, miért nem találkoznak valahol és beszélgetnek.

Sokszor a különböző betegségek nem a szervezet „meghibásodása” miatt alakulnak ki, hanem azért, mert az ember tudatában vagy tudatalattijában diszharmónia alakul ki. Ha visszaállítjuk az egyensúlyt, a baj is elmúlik. A modern gyógyászat az elmúlt évszázadban a lelki tényezőket egyre inkább háttérbe szorította, csak a testi tüneteket próbálta kezelni. Az utóbbi időben azonban az akadémikus gyógyítók is elismerik, nincs az a modern kezelés, műszer és gyógyszer, ami hatni tud, ha a beteg feladta. De ugyanez igaz fordítva is. A korszerű orvostudomány is elfogadja, hogy a lelki terhelések az összes betegség kétharmadánál jelentős szerepet játszanak.

Mi magyarok hajlamosak vagyunk magunkat, a helyzetünket, a jövőnket, az egész életünket sokkal rosszabb színben látni, mint ami a valóság. Hogyan lehetséges az, hogy míg több kontinens lakosságánál jobban élünk, mégis a társadalmak általános elégedettségét, optimizmusát vizsgáló kutatások során rendszeresen a lista vége felé foglalunk helyet? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nekünk a legrosszabb. Ilyenkor persze a nálunk jobb helyzetben lévő nyugati országokhoz hasonlítjuk magunkat, akiknél sokszor valóban kedvezőtlenebb gazdasági helyzetben vagyunk. Elfelejtjük azonban azokat a tényeket, amiket vagy saját szemünkkel lehetőségünk volt már megtapasztalni, vagy a médián keresztül eljut hozzánk: óriási a szegénység Dél-Amerika és Ázsia sok országában, Afrikáról nem is beszélve.

A tivornyázás komolyan károsíthatja a fiatalok még fejlődésben lévő agyát. És itt nemcsak a pillanatnyi emlékezetkiesésre kell gondolnunk. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint jóval a macskajaj elmúlása után is kimutathatóak az alkohol káros hatásai. Egészen pontosan az, hogy a fiatalok memóriáját nagymértékben károsíthatja a mértéktelen alkoholizálás. A tanulmány továbbá rámutatott arra is, hogy mindez a lányoknál sokkal nagyobb veszélyeket hordoz magában. Bár úgy tűnik, hogy a tinik már testileg felnőttek és érettek, az agyuk azonban még a testi érés befejeződése után is fejlődik. Különösen az agy első részein, amelyek a tervezés, az előrelátás és a szervezőképesség kialakulásáért felelnek.