Sokszor a különböző betegségek nem a szervezet „meghibásodása” miatt alakulnak ki, hanem azért, mert az ember tudatában vagy tudatalattijában diszharmónia alakul ki. Ha visszaállítjuk az egyensúlyt, a baj is elmúlik. A modern gyógyászat az elmúlt évszázadban a lelki tényezőket egyre inkább háttérbe szorította, csak a testi tüneteket próbálta kezelni. Az utóbbi időben azonban az akadémikus gyógyítók is elismerik, nincs az a modern kezelés, műszer és gyógyszer, ami hatni tud, ha a beteg feladta. De ugyanez igaz fordítva is. A korszerű orvostudomány is elfogadja, hogy a lelki terhelések az összes betegség kétharmadánál jelentős szerepet játszanak.

Mi magyarok hajlamosak vagyunk magunkat, a helyzetünket, a jövőnket, az egész életünket sokkal rosszabb színben látni, mint ami a valóság. Hogyan lehetséges az, hogy míg több kontinens lakosságánál jobban élünk, mégis a társadalmak általános elégedettségét, optimizmusát vizsgáló kutatások során rendszeresen a lista vége felé foglalunk helyet? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nekünk a legrosszabb. Ilyenkor persze a nálunk jobb helyzetben lévő nyugati országokhoz hasonlítjuk magunkat, akiknél sokszor valóban kedvezőtlenebb gazdasági helyzetben vagyunk. Elfelejtjük azonban azokat a tényeket, amiket vagy saját szemünkkel lehetőségünk volt már megtapasztalni, vagy a médián keresztül eljut hozzánk: óriási a szegénység Dél-Amerika és Ázsia sok országában, Afrikáról nem is beszélve.

A tivornyázás komolyan károsíthatja a fiatalok még fejlődésben lévő agyát. És itt nemcsak a pillanatnyi emlékezetkiesésre kell gondolnunk. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint jóval a macskajaj elmúlása után is kimutathatóak az alkohol káros hatásai. Egészen pontosan az, hogy a fiatalok memóriáját nagymértékben károsíthatja a mértéktelen alkoholizálás. A tanulmány továbbá rámutatott arra is, hogy mindez a lányoknál sokkal nagyobb veszélyeket hordoz magában. Bár úgy tűnik, hogy a tinik már testileg felnőttek és érettek, az agyuk azonban még a testi érés befejeződése után is fejlődik. Különösen az agy első részein, amelyek a tervezés, az előrelátás és a szervezőképesség kialakulásáért felelnek.

A kényszerevés a leggyakoribb evéssel kapcsolatos probléma, ami előfordul a férfiaknál és a nőknél is egyaránt. A kényszerevésben szenvedő emberek gyakran túleszik magukat, még akkor is, ha nem éhesek, és nem tudják kontrollálni, hogy mennyit esznek. Ez a probléma nem csak a kövér embereket érinti, habár a kényszerevés gyakran elhízáshoz vezet. A különbség a kényszerevés és a gyakori éhségérzet között az, hogy az éhségérzet rendszeres, időközönként jelentkezik,  a kényszerevésnél pedig állandóan fennáll az evési inger.

Gyakran előfordul a legjobb barátok között is, hogy vita támad, vagy azt érzed, hogy „valami nem stimmel”, már nem úgy viselkedik veled, mint korábban. Ilyenkor robbanhat ki egy konfliktus, aminek a megoldása kettőtökön múlik. Mindenki máshogyan oldja meg a konfliktusokat. Vannak, akik tűzön-vízen keresztül a saját akaratukat próbálják véghezvinni és vannak olyanok, akik más akaratát lépten-nyomon teljesítik, csak nehogy elvesszen a barátság.