Okolhatjuk a környezetünket, az életünket, a hiányosságokat, sok mindenben saját magunk, a gondolataink gátolnak meg.
Hogy ezt a lehetőséget mire használjuk fel, és arra a másik személy hogyan reagál, annak függvénye, hogy jó vagy rossz élménnyel gazdagodunk. Tapasztalatot biztosan gyűjtünk.
A stressz kiválthatja belünk a legjobbat, de csak akkor, ha alkalmanként van jelen az életünkben. A tartós stressz megbetegít.
Rajtunk áll, hogy meddig hagyjuk uralkodni a bánatot.
Csakis belőled fakad minden, de a szépség nem minden. Az önmagát elfogadó és szerető ember a szépnél is szebb, mert tiszta és őszinte.
Boldog vagy? Olvass verseket! Bánatos vagy? Olvass verseket! Gondolatok motoszkálnak benned? Írj verseket!
Ismersz olyanokat, akikkel beszélgetve nincs más téma, mint önmaguk sajnálata és sajnáltatása? Energiapazarlás mindkét részről.
Nem kedvelhetünk mindenkit, de vajon az unszimpátia kiváltója mi? Tőlünk ered? Éppen ezért próbáljunk meg mindenkihez kedvesek lenni. A kor nagy kihívása ez.
Az ember ösztöneit a tanulás, a külvilágból jövő ingerek mind befolyásolják, sőt el is nyomják. A színek hatással vannak ránk, de nem mindegyik a miénk, nem is mind illik hozzánk.
Saját magadon mit tapasztalsz tavasszal? Tele vagy energiával, és boldogan ébredsz reggelente? Vagy ennek az ellenezőjét éled meg? Esetleg kínoz a tavaszi fáradtság?
Anya csak egy van! A megállapításhoz hozzátesszük azt is, hogy apa is csak egy van, aki a család szerkezetében legalább olyan fontos szereplő, mint az anya.
A külső tényezők is nagyban befolyásolhatják, hogyan alakul az életünk, de annak irányítására mindig van lehetőségünk.