Mi felnőttek ugyan tudjuk, hogy ha két ember veszekedni kezd, akkor mindketten rosszul járnak, de gyermekeink még nem. Hogyan tanítsuk meg őket a békességre?

Ahány szülő, annyi szülőtípus, de a pszichológusok azért megpróbáltak rendet tenni a káoszban, és különböző vezérelvek, dimenziók mentén négy fő típust különböztettek meg. Az tekintélyelvű vagy autoriter szülő után az irányító (autoritatív) szülőt mutatjuk be.

Ha egy gyermek kapcsolata a szüleivel, vagy csak az egyik szülővel feszültséggel teli, ellenséges, emiatt szinte mindig konfliktusba kerülnek, vagy éppen ennek elkerülése miatt ritkázzák a találkozásokat, nagyon elkeserítő dolog. Mély nyomot és lelki bánatot okoz valamilyen szinten mindkét félben. Vajon milyen apai, anyai viselkedés felelős a veszekedésekért? Hogyan lehet megoldást találni erre a kínzó helyzetre?

„Halihó nyár, halihó zűrzavar!“ – hangzik sok szülő szájából a nyári szünidő kezdetekor. Nagymama dolgozik, a legjobb barátnő kirándul, a keresztmama nem ér rá. A gyerek otthon van, unatkozik, s napról napra egyre jobban aggasztja a szülőket, hogy mit művelhet egymaga, vagy a testvérekkel. Sokan nem tudnak választani a nyári hónapokban a család és a munka között, mivel nem tudják összeegyeztetni a kettőt. De ha hiszik, ha nem, erre is van megoldás!

Akinek van testvére az ismeri az osztozkodást, a versengést, a felhőtlen nevetést és a szavak nélküli megértést. Tudjuk, hogy a véren kívül valami örökre a másikhoz köt, egy elszakíthatatlan lelki kötelék, mely kiállja a tér és idő próbáját.