A legjobb, ha olyan párkapcsolatban élhetünk, amikor a szavak mellőzése nélkül is tudjuk, hogy mire gondol a párunk, és hogy érzi magát. Nemcsak akkor, amikor mellette vagyunk, hanem akkor is, ha távol vagyunk egymástól.
Nemcsak az ismerkedés terepe változott meg, hanem az udvarlási szokások is. Azért ez még mindig a férfiak dolga, legalábbis a nagyja.
Vágyunk a harmonikus, jól működő párkapcsolat, de azért tennünk is kell...együtt.
A legtöbben igyekszünk otthon, egymás között megoldani belső ügyeinket, nem szeretjük kiteregetni a szennyest, pláne nem idegen előtt. Néha azonban egy külső tud a legracionálisabban rálátni az életünkre.
A kapcsolataink a mi döntéseink is. Tőlünk függ, hogy mit fogadunk el és mit nem. A szingliség nem kórkép. Az egyedüllét lehetőséget ad a megfelelő ember megtalálására.
Nemcsak a házasságkötés ideje tolódik ki, hanem ezzel együtt a gyermekvállalás is. Ha fiatalon házasodik valaki, az nagyobb megdöbbenést válthat ki.
Szeretni és szerelmesnek lenni nem összetévesztendő, márpedig kerülhetünk olyan érzések csapdájába, amelyek összekutyulnak odabent mindent.
Nemcsak egy kapcsolat kialakításán kell dolgozni, hanem annak megtartása érdekében is mindig kell valami, ami megmozgatja, lázban tartja a párokat.
Attól függ, hogy beengeded-e más véleményét az életedbe vagy élni tudod anélkül is az életet és elengeded magad mellett a negatív megnyilvánulásokat.
Mi kell ahhoz, hogy egy pár boldogságban, kiegyensúlyozottan éljen és működjön együtt?
Tényleg nem szereted, vagy csak nem tudsz különbséget tenni az érzéseid között? Nagyon nem mindegy.
Nemcsak a szex iránti vágy, a mással való együttlét, az érzelmi kielégülés hajt a megcsalás felé, az evolúciónak is van beleszólása.
