Minél okosabb valaki, annál reálisabban látja a világot és saját életét is. Ez a realitás azonban abban is gátolhatja őket, hogy szerelmesek legyenek.
Melyik fajtába tartozol, aki várja, hogy váratlanul megjelenjen előtte a hercege, de azért semmit nem tesz, vagy abba, aki esélyt ad arra, hogy több dimenzióban is rátalálhasson a szerelem?
Hiszel abban, hogy pillanatok alatt szerelembe lehet esni valakivel vagy ez egy hosszabb folyamat? Talán mindegyik létező, csak nem mindenki éli át.Ahány szerelem, annyiféle.
A szerelem nemcsak szép oldalát mutatja meg az életünkben, ugyanis van annak más arca is. A viszonzatlan szerelem is egyfajta lecke, amiből tanulni lehet. Fájdalmas tanulás.
Sok pár dönt a szakítás, válás mellett, de mindig lesznek olyanok is, akik a már szemmel láthatóan rosszba beleragadnak, és abból nem szállnak ki.
Bármelyikben is létezünk, azon mi tudunk változtatni. Elsősorban a hozzáállásunkkal.
Megtalálni igazi társunkat az élet egyik nagy játéka, amit velünk űz. Mint minden játéknak, ennek is lehetnek nyertesei és vesztesei.
Az egyedüllét nem biztos, hogy magányt jelent. A magány az egyedüllétnél sokkal nyomasztóbb állapot, amely betegségbe taszíthat.
A gyermekáldás valakinek könnyen összejön, mások mindent megtesznek azért, hogy végre gyermekük születhessen, de sehogy sem jön össze.
Kapcsolataink annyifélék lehetnek, mint ahány emberrel kapcsolatot létesítünk. Mindenki mást hoz, mást tesz bele a párkapcsolatába, és mást vált ki emberekből. Akár szakítás is lehet a vége, vagy újból visszafogadás, vagy megint szakítás.
Szerelemben égni és élni jó, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy mi volt előtte. Az egyensúly fenntartása fontos, hogy később ne ártsunk saját magunknak.
Miért félünk az egyedülléttől? A rossz kapcsolatnál mindenképp jobb, és a fejlődésünket szolgáló lehet egyedül lenni. Újból megtalálhatjuk önmagunkat, a világ kitárulhat.