A zene mindenkié, de egyes dalok alig találnak meghallgatásra, míg másokból sláger válik, amelyeket még akár a világ is megismerhet.
Ha valakinél el szeretnél valamit érni, akkor a legegyszerűbb és legközvetlenebb mód erre az, hogy megkéred. Az elutasítás lehetősége benne van, de taktikázhatsz is.
A részvétnyilvánítást a legszívesebben elkerülnénk, de van, amikor nem tudjuk és nem is akarjuk kihagyni. Nem mindegy, hogy mit mondunk.
Nem születünk egyformának külsőleg, de a gondolataink, a hozzáállásunk, a szerencsék másfelé terelhet az életben, mint amire fiatalként vágyunk.
Toporogsz a tükör előtt, átsétálsz a szekrényhez. Végeláthatatlannak tűnő a reggeli öltözködés, mert nincs egy normális darab sem, amit magadra vehetsz. Ismerős!
Egyetlen találkozás sem hiábavaló. Vagy te tanítasz valakinek valami újat, vagy neked van szükséged új ismeretekre.
Sose feledd, hogy egyedi vagy. Senki más nincs olyan, mint te vagy. Sőt valaki csak benned látja meg azt, amit eddig senki másban.
Nemcsak azok vagyunk, amit megeszünk, hanem azok is, amilyen színű ruhát viselünk magunkon.
A saját életünkben olykor az önzőséget is gyakorolni szükséges, hogy szinten tudjuk tartani önmagunkat. Ettől senki sem gonosz és rossz. Egyszerűen csak szükség van arra, hogy magunkra is figyeljünk.
Felnőtté válni egy állapot, de lelkileg nem akkor növünk fel, amikor a 18. évünket elérjük, hanem amikor a szüleinket elveszítjük.
A változás talán félelmetes, de szükséges ahhoz, hogy megtalálhassuk önmagunkat.
Felnőttként számos területen egyedül kell intézkednünk. Ez teljesen normális, hiszen irányítanunk kell az életünket, és nem biztos, hogy mindig akad társunk ebben.