Nemcsak azok vagyunk, amit megeszünk, hanem azok is, amilyen színű ruhát viselünk magunkon.
A saját életünkben olykor az önzőséget is gyakorolni szükséges, hogy szinten tudjuk tartani önmagunkat. Ettől senki sem gonosz és rossz. Egyszerűen csak szükség van arra, hogy magunkra is figyeljünk.
Felnőtté válni egy állapot, de lelkileg nem akkor növünk fel, amikor a 18. évünket elérjük, hanem amikor a szüleinket elveszítjük.
A változás talán félelmetes, de szükséges ahhoz, hogy megtalálhassuk önmagunkat.
Felnőttként számos területen egyedül kell intézkednünk. Ez teljesen normális, hiszen irányítanunk kell az életünket, és nem biztos, hogy mindig akad társunk ebben.
Az egyedüllét nem feltétlenül kínzó, olykor magunktól választott állapot, amely akár örömöt is adhat. A magány azonban belülről mardos.
Engedd el, ha nem sikerült. Pihenj, végy mély levegőt, gondold végig mit nem csináltál jól, majd vágj bele újból. Ez a siker titka, amelynek a kudarc szerves része lehet.
A szerencse biztosan nem árthat, de még nagyobb szükség van arra, hogy megismerjük önmagunkat, határainkat, lehetőségeinket, és legyenek álmaink.
Az okos kütyük használata tompítja el a valóságot és a természet szépségét, ha hagyjuk. De ne engedjük, ezért naponta töltsünk el legalább negyed órát a szabadban.
Bármennyire nem hangzik betegségnek, mégis azzá válhat. Méghozzá komoly betegséggé fajulhat.
A napok óta tartó hőség mindenkit megvisel. A gyerekek azonban még nem is rendelkeznek rutinnal, hogy ezt a helyzetet kezelni tudják. Még a felnőttek sem mindig.
Alapjában, genetikailag különbözik nő és férfi, de még a látásmódunk is más. Nincs ezzel semmi gond. Sőt, valószínűleg így egészítjük ki egymást.